Elmondanám,hogy utálom a tokokat,mert a telefonok szépséges formáját durvítják meg: vastag,durung készüléket kreálva az amúgy szép,letisztult formájú szépségekből.
Hol máshol vegyünk tokot,mint a kínain...
Jöhetnek itt nekem,hogy kellett nekem oda menni,én erre azt mondom,hogy hiába venném a magyar GSM boltokban,ők is onnan szerzik be,csak ők dupla,illetve tripla(!) áron adják el!Magam ellensége meg ugyebár nem vagyok...
Kínai piac.Tulajdonképpen manapság minden kínai,így minden lelkiismeret furdallás nélkül teszem ki magam a "Józsi Piacra".
Megvan a jól bevált kis helyünk bizsu,illetve telefontok ügyben,célirányosan megyünk.
Bent nézem,nézegetem a kínálatot,megpillantom egy másik polcon a mintásabb egyedeket, amik előtt egy fiatal 20 év körüli román lány pakol a szatyorba hevesen,közben számol: 23...,24...,25...
Hájjjáj,hagyjál nekem is-gondoltam(!) magamban,így odaállok mellé úgy szerényen,nem eltúrva,csak úgy óvatosan,mire balra lép így odaszólva nekem eszméletlen bunkó stílusban: -Menj odébb,válogatok!!
Hááhh, mondom: Én is meg szeretném ezeket nézni!
Mire ő: Rendelést rakok össze jólvan?!
Én : Jah,szóval itt dolgozol,azt hittem másik vásárló vagy,ebben az esetben elnézést kérek!(Pedig egyébként magam sem értem miért kértem én elnézést,talán,mert úgy éreztem,hogy megzavartam a munkájában.)
Ő: Itt dolgozom,nehogymár itt rád kelljen várnom....(és mondja és mondja,de már halkul mert végzett és elindult a rendelő félhez átadni a kért mennyiségű telefontokokat).
Én meg utánaszóltam: Na nehogy már neked álljon feljebb bunkókám, elnézést kértem nem?Pedig tulajdonképpen te löktél odébb!Mit morogsz egy vásárlóra?
Hol tartunk ma,kérdezem én?Egy alkalmazott hogy meri elriasztani a vásárlókat?
Értem én,hogy némelyik vásárló megérdemel egy határozotabb hozzáállású kiszolgálót,de az,hogy egy 2 m hosszú polc előtt ő lefoglal másfelet,én meg szépen odaállok a maradék félre,hogy megkukkoljam mi marad,lehetett volna ezt szépen is.Dolgoztam már én is alkalmazottként,tudom mi a pálya,de amíg a vevő konkrétan nem ad rá okot,addig mégiscsak üljön már rá az ilyen a szájára és kedvesen szóljon: "bocsi egy perc türelmedet kérem",vagy vmi....Ha ez utóbbira reagáltam volna paraszt módjára,akkor abban az esetben nyeljen le keresztbe,de amíg egy rossz szavam nincs hozzá,nem tartom fel,nem hátráltatom,addig vegyen be B6 vitamint és mosson szappannal szájat!
Felteszem itt a kérdést: Hol mernék külföldön alkalmazottként beszólni egy román,kínai vagy bármilyen állampolgárnak aki bejön vásárolni az üzletbe ahol dolgozom?Mégis hová leszünk?
Manapság a tanárok vannak verve,feljelentve ha a gyereket megpróbálják nevelni a suliban.Míg én kiskoromban hiába mondtam,hogy "-Apu,hidd el a tanár volt velem a hülye!" Válasz: "Nem a tanár a hülye hanem Te!" Megtanultam tisztelni a felettem állókat,pedig hozzáteszem,tényleg azt a tanárt mindenki utálta: tanárok,diákok egyaránt!
Nem tudom elfogadni ezeket a helyzeteket,pedig sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő hasonló vagy akár erőteljesebb összezörrenések is emberek között.
Egyre lentebb leszünk,és ezt senki nem veszi észre,vagy nem akarja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése