Meglepő számomra, hogy manapság nem sok ara rajong a lánybúcsú adta rejtelmekért.Vagy inkább szívből remélem, hogy csak az engem körülvevők állnak így hozzá, ugyanis nagyon jó kis móka tud ám ez lenni "jánykák"...
Életem első lánybúcsú szervezése a gyermekkori barátnőm lánybúcsúját jelenti. Nem is gondolná az ember mennyi szervezkedést, főleg papírmunkát tud ez igényelni. Bezony ám! Érdemes mindent papírra vetni, kezdve a forgatókönyvön át a játékszabályokig,mindent! Az utánajárás,a lánybúcsú személyreszabása (milyen feladatok legyenek,mi fér bele a menyasszonynak és mi az ami már kiüti a biztosítékot nála) ezek mind rengeteg odafigyelést és időt emésztenek fel,de azt kell mondjam megéri. Akármelyik menyasszony akármit mond,utólag mindannyian vicces, szép emlékekkel a tarsolyukban tekintenek vissza a lánybúcsújukra, hiszen tulajdonképpen a barátnőik kísérik őket az utolsó férjezetlen bulizós éjszakájukra (itt kivételt képeznek azok a szerencsétlenül végződött bulik, ahol nem vették figyelembe a már említett "menyasszony határait").
Tény, hogy el is lehet rontani egy ilyen fontos eseményt, de szerintem egy kis odafigyeléssel ez abszolút elkerülhető, így azok a menyasszonyok is akik tiltakoztak eme szent buli ellen, valahogy az aktuális estén "átkattan" az agyuk és elkezdik azt érezni, hogy de jó hogy nem maradtak ki ebből!
Jelen pillanatban nem én vagyok az illetékes szervező, bár a mai technológiának köszönhetően egy dokumentum megosztással mind a "tizenpár" résztvevő együtt tudta alakítgatni a már szintén szóba hozott programtervezetet, feladatokat tudtunk megbeszélni, elvállalni. Nagyon okos húzás volt ez a google drive közösen szerkeszthető ötlete és kivitelezése, miközben a facebookon az összes csajszi egyazon üzenetben tudott folyamatosan komunikálni! Jelen pillanatban az estével kapcsolatos adatokkal nem szolgálhatok, mert szigorúan bizalmas, annyit viszont elárulhatok, hogy a menyasszonyok akármennyire is kíváncsiskodnak, ellenkeznek, fenyegetőznek, hogy el sem jönnek inkább mert tuti durva lesz, információkat a résztvevők semmilyen körülmények között nem adhatnak ki!!! Ez egy fontos alapszabály,mert tulajdonképpen erre épül az este. Arra,hogy a menyasszony határain belül mozogva ugyan,de határokat súrolgatva,ciki- nem ciki, meglepődjön, megcsinálja- nem csinálja meg, egyszóval meglepetés ez az egész este mind neki, mind a jelenlévőknek. Nekem anno a barátnőm az előtte levő hetekben nagyon tiltakozott az idétlen feladatok ellen, míg én csak mosolyogtam és nyugtatgattam, hogy nyugi, nem lesz semmi baj,majd meglátod! Az igazi barátnők érzik, hogy meddig lehet elmenni. Nem cél ugyanis,hogy ezt az estét kudarcba fullasszuk! A miénk, azaz a barátnőmé tökéletes este volt. Nem vad, abszolút kedves, szép emlékekkel!
Vannak az extrém csajok, na náluk gondolom mindent be lehet vetni. Nem kell fejet tördelni, hogy jöjjön-e az a bizonyos srác lejteni egy táncot! Ezzel sincsen semmi "problem", ámbár ezzel kapcsolatban nekem még mindig azok a csajos filmek jutnak eszembe, amikor a csaj ajtót nyit egy rendőrnek aki csak ennyit mond: "-Hölgyeim,bejelentés érkezett miszerint itt rendbontás készülődik..." -mire benyomja a zenét,csajok sikongatnak,és max alsógatyóig vetkőzik... Ez így nekem nagyon tetszene is ,de erre egyszer egy ismerősöm azt mondta, hogy ez a valóságban nem így megy sajnos, vagy másoknak éppen nem sajnos. Mindegy, nekem ez így maradt meg nem egy filmből.
Úgy gondolom most ennél többet nem mondhatok,viszont amint megvolt az aktuális lánybúcsú, ígérem példákkal fogok egy újabb blogbejegyzésben beszámolni és egyben segítséget nyújtani azoknak akik éppen most készülődnek szervezni barátnőjük utolsó "be nem kötött fejű" éjszakáját!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése